Miért választanak a legtöbb bányászati ​​gép gördülőcsapágyakat a siklócsapágyak helyett?

A csapágyak nélkülözhetetlen és fontos alkatrészként fontos szerepet játszanak a forgó tengelyek megtámasztásában. A csapágyakban lévő különböző súrlódási tulajdonságok szerint a csapágyakat gördülőcsapágyra (a továbbiakban: gördülőcsapágy) és csúszócsapágyra (a továbbiakban: csúszócsapágy) osztják. A két csapágytípusnak megvannak a saját szerkezeti jellemzői, és mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai a teljesítmény szempontjából.

A gördülő- és siklócsapágyak összehasonlítása

1. A szerkezet és a mozgásmód összehasonlítása

A legnyilvánvalóbb különbség a gördülőcsapágyak és asiklócsapágyaka gördülőelemek jelenléte vagy hiánya.

A gördülőcsapágyak gördülőelemekkel (golyók, hengergörgők, kúpgörgők, tűgörgők) rendelkeznek, amelyek forgásukra támaszkodnak a forgó tengely megtámasztásához, így az érintkező rész egy pont, és minél több gördülőelem, annál több érintkezési pont van.

Siklócsapágyaknincsenek gördülő elemeik, és sima felületekre támaszkodnak a forgó tengely megtartásához, így az érintkező rész egy felület.

 

A kettő szerkezeti különbsége határozza meg, hogy a gördülőcsapágy mozgásmódja gördülő, a siklócsapágyé pedig csúszó, így a súrlódási helyzet teljesen eltérő.

 

2. A teherbírás összehasonlítása

Általánosságban elmondható, hogy a siklócsapágy nagy csapágyfelülete miatt a teherbírása általában nagyobb, mint a gördülőcsapágyé, és a gördülőcsapágy ütésálló képessége nem magas, de a teljesen folyadékkenésű csapágy a kenőolajfilm miatti párnázási és rezgéselnyelő szerepe miatt nagy ütésálló terhelést is elbír. Nagy forgási sebességnél a gördülőcsapágy gördülőelemeinek centrifugális ereje megnő, és a teherbírása csökken (nagy sebességnél hajlamos a zajképződésre). Dinamikus siklócsapágyak esetében a teherbírásuk a nagyobb sebességgel nő.

 

3. A súrlódási együttható és az indítási súrlódási ellenállás összehasonlítása

Normál üzemi körülmények között a gördülőcsapágyak súrlódási együtthatója alacsonyabb, mint a siklócsapágyaké, és az érték stabilabb. A csúszócsapágyak kenését könnyen befolyásolják a külső tényezők, például a sebesség és a rezgés, és a súrlódási együttható széles skálán mozog.

 

Indításkor az ellenállás nagyobb, mint a gördülőcsapágyé, mivel a siklócsapágy még nem képezett stabil olajfilmet, de a hidrosztatikus siklócsapágy indítási súrlódási ellenállása és üzemi súrlódási együtthatója nagyon kicsi.

 

4. Az alkalmazható munkasebességek összehasonlítása

A gördülőelem centrifugális erejének korlátozása és a csapágy hőmérséklet-emelkedése miatt a gördülőcsapágy sebessége nem lehet túl magas, és általában közepes és alacsony sebességű üzemi körülményekhez alkalmas. A nem teljes folyadékkenésű csapágyak a csapágy felmelegedése és kopása miatt nem szabad túl magasnak lenniük. A teljesen folyadékkenésű csapágyak nagysebességű teljesítménye nagyon jó, különösen, ha a hidrosztatikus siklócsapágyakat levegővel kenik, és forgási sebességük elérheti a 100 000 ford/percet.

 

5. A teljesítményveszteség összehasonlítása

A gördülőcsapágyak kis súrlódási együtthatója miatt a teljesítményveszteségük általában nem nagy, ami kisebb, mint a nem teljes folyadékkenésű csapágyaké, de megfelelő kenés és beszerelés esetén drámaian megnő. A teljesen folyadékkenésű csapágyak súrlódási teljesítményvesztesége alacsony, de a hidrosztatikus siklócsapágyak esetében a teljes teljesítményveszteség nagyobb lehet, mint a hidrosztatikus siklócsapágyaké az olajszivattyú teljesítményvesztesége miatt.

 

6. Az élettartam összehasonlítása

Az anyag gödrösödése és kifáradása miatt a gördülőcsapágyakat általában 5-10 évre tervezik, vagy nagyjavításkor cserélik. A nem teljesen folyadékkenésű csapágyak betétjei erősen kopottak, és rendszeresen cserélni kell őket. A teljesen folyadékkenésű csapágyak élettartama elméletileg korlátlan, de a gyakorlatban a csapágyanyag kifáradásos meghibásodása előfordulhat a feszültségciklusok miatt, különösen a dinamikus siklócsapágyak esetében.

 

7. A forgáspontosság összehasonlítása

A gördülőcsapágyak általában nagy forgáspontossággal rendelkeznek a kis radiális hézag miatt. A nem teljesen folyadékkenésű csapágy határkenés vagy vegyes kenés állapotában van, így a működés instabil, a kopás jelentős, a pontosság pedig alacsony. Az olajfilm jelenléte miatt a teljesen folyadékkenésű csapágy nagy pontossággal párnázza ki és nyeli el a rezgéseket. A hidrosztatikus siklócsapágyak nagyobb forgáspontossággal rendelkeznek.

 

8. Egyéb szempontok összehasonlítása

A gördülőcsapágyak olajat, zsírt vagy szilárd kenőanyagot használnak, a mennyiség nagyon kicsi, nagy sebességnél nagy, az olaj tisztasága magas, ezért tömítettnek kell lennie, de a csapágy könnyen cserélhető, és általában nem kell javítani a csapágycsapágyat. A siklócsapágyaknál a hiányos folyékony kenésű csapágyak mellett a kenőanyag általában folyékony vagy gáz, a mennyiség nagyon nagy, az olajtisztasági követelmények is nagyon magasak, a csapágybetéteket gyakran kell cserélni, és néha a csapágycsapágyat is javítani kell.

 

Gördülőcsapágyak és siklócsapágyak választéka

A tényleges munkakörülmények összetettsége és változatossága miatt nincs egységes szabvány a gördülőcsapágyak és siklócsapágyak kiválasztására. A kis súrlódási együttható, a kis indítási ellenállás, az érzékenység, a nagy hatásfok és a szabványosítás miatt a gördülőcsapágyak kiválóan cserélhetők és sokoldalúak, valamint kényelmesen használhatók, kenhetők és karbantarthatók, és általában elsőbbséget élveznek a kiválasztásban, ezért széles körben használják őket általános gépekben. Maguknak a siklócsapágyaknak is vannak egyedi előnyei, amelyeket általában olyan esetekben használnak, amikor a gördülőcsapágyak nem használhatók, kényelmetlenek vagy előnyök nélkül járnak, például a következő esetekben:

 

1. A radiális tér mérete korlátozott, vagy a telepítést fel kell osztani

A belső gyűrű, külső gyűrű, gördülőelem és a szerkezetben lévő kosár miatt a gördülőcsapágy radiális mérete nagy, és az alkalmazás bizonyos mértékig korlátozott. Tűgörgős csapágyak akkor alkalmazhatók, ha a radiális méretek szigorúak, és ha szükséges, siklócsapágyakra van szükség. Azoknál az alkatrészeknél, amelyeknél kényelmetlen csapágyakkal rendelkezni, vagy nem lehet axiális irányból felszerelni, vagy ahol az alkatrészeket részekre kell osztani, osztott siklócsapágyakat használnak.

 

2. Nagy pontosságú alkalmak

Ha a használt csapágynak nagy pontossági követelményei vannak, általában a csúszócsapágyat választják, mivel a csúszócsapágy kenőolajfilmje puffereli a rezgéselnyelést, és ha a pontosság rendkívül magas, akkor csak a hidrosztatikus csúszócsapágy választható. Precíziós és nagy pontosságú köszörűgépekhez, különféle precíziós műszerekhez stb. a csúszócsapágyakat széles körben használják.

 

3. Nagy terheléses alkalmak

A gördülőcsapágyak, legyenek azok golyós- vagy görgőscsapágyak, nagy terhelés alatt hő- és kifáradásnak vannak kitéve. Ezért nagy terhelés esetén többnyire siklócsapágyakat használnak, például hengerművekben, gőzturbinákban, repülőgépmotor-tartozékokban és bányászati ​​gépekben.

 

4. Egyéb alkalmak

Például a különösen nagy munkasebesség, a rendkívül nagy ütés- és rezgésterhelés, valamint a vízben vagy korrozív közegben való munkavégzés szükségessége miatt a csúszócsapágyak is ésszerűen választhatók.

 

A gépek és berendezések esetében a gördülőcsapágyak és a siklócsapágyak alkalmazásának megvannak a maga előnyei és hátrányai, és ezeket a tényleges projekttel kombinálva, ésszerűen kell kiválasztani. A múltban a nagy és közepes méretű zúzóberendezések általában babbitt öntött siklócsapágyakat használtak, mivel ezek nagy ütési terheléseknek is ellenálltak, kopásállóbbak és stabilabbak voltak. A kis pofás zúzót többnyire gördülőcsapágyakkal használják, mivel nagy átviteli hatásfokkal rendelkeznek, érzékenyebbek és könnyebben karbantarthatók. A gördülőcsapágy-gyártás műszaki színvonalának javulásával a nagy pofás törőket is használják gördülőcsapágyakban.