Főtengelycsapágy-szerkezet, illesztés és alátámasztási módszerek
I. A funkció és a használat követelményeiFőtengelycsapágyak
A főtengelycsapágyak közé tartoznak a hajtórúd-csapágyak és a főtengelycsapágyak. Feladatuk a tengelycsapok és a csapágyfuratok védelme, a súrlódás és a kopás csökkentése. A dugattyú-hajtórúd egységből továbbított gázerőt külső nyomatékká alakítják. Emellett a motor szelepvezérlését és különféle egyéb segédberendezéseket is meghajtják.
Használati követelmények: Mindegyik ellenáll a váltakozó terheléseknek és a nagy sebességű súrlódásnak; ezért a csapágyanyagoknak megfelelő fáradási szilárdsággal, alacsony súrlódással, kopásállósággal és korrózióállósággal kell rendelkezniük.
II. SzerkezetFőtengelycsapágyak
Mind a hajtórúdcsapágyak, mind a főcsapágyak egymáshoz illesztett felső és alsó csapágycsészékből állnak. Minden csapágycsésze egy acél hátlapból és egy súrlódásgátló ötvözet rétegből, vagy egy acél hátlapból, egy súrlódásgátló ötvözet rétegből és egy lágy bevonatrétegből áll. Az előbbit kétrétegű csapágycsészenek, az utóbbit pedig háromrétegű csapágycsészenek nevezik.
1. Acél hátlap és súrlódásgátló réteg
Az acél hátlap a csapágycsésze alapanyaga, amely 1-3 mm vastag, alacsony széntartalmú acélból készül. A súrlódásgátló réteg egy 0,3~0,7 mm vastag súrlódásgátló ötvözet, amely viszonylag puha és védi a csapágycsapot.
Súrlódásgátló réteg anyagai:
(1) Fehér ötvözet (Babbitt ötvözet): Jó súrlódásgátló tulajdonságokkal rendelkezik, de alacsony mechanikai szilárdsággal és gyenge hőállósággal. Általában kis terhelésű benzinmotorokban használják.
(2) Réz-ólom ötvözet: Nagy mechanikai szilárdság, nagy teherbírás és jó hőállóság. Főleg nagy terhelésű dízelmotorokban használják. Azonban gyenge a súrlódásgátló teljesítménye.
(3) Alumíniumötvözet: Három típus létezik: alumínium-antimon-magnézium ötvözet, alacsony óntartalmú alumíniumötvözet és magas óntartalmú alumíniumötvözet. Az első kettő jó mechanikai tulajdonságokkal és nagy teherbírással rendelkezik, de gyenge a súrlódási teljesítménye. Főként dízelmotorokban használják; az utóbbi jó mechanikai tulajdonságokkal és súrlódási teljesítménygel is rendelkezik, és széles körben használják dízel- és benzinmotorokban.
2. Pozícionáló kulcs és olajhorony
A hajtórúdcsapágynak van egy pozicionáló kulcsa, amelyet a hajtórúd nagy végének és a hajtórúdfedél pozicionáló hornyába kell beágyazni a beszerelés során, hogy megakadályozza a csapágy előre-hátra mozgását vagy elfordulását. A csapágypersely olajlyukakkal és olajhornyokkal is rendelkezik, amelyeket a beszerelés során a megfelelő olajlyukakkal kell egy vonalba hozni.
III.FőtengelycsapágySzabad erő és interferencia illesztés
1. Szabad erő: A csapágypersely görbületi sugara szabad állapotában valamivel nagyobb, mint a csapágyülés sugara. Az átmérőkülönbséget szabad erőnek vagy nyílásnak nevezzük. Benzinmotoroknál ez általában 0,8~1,5 mm, dízelmotoroknál pedig 1,5~2,5 mm.
2. Interferencia illesztés: Mivel a csapágypersely külső átmérőjének kerülete valamivel nagyobb, mint a csapágyülés kerülete, a hajtórúd csavarjainak meghúzása után egy bizonyos interferencia illesztés jön létre. Ez biztosítja, hogy a csapágypersely működés közben ne forogjon, ne mozduljon el és ne rezegjen, így szoros illeszkedést biztosít a csapágypersely és a csapágyülés között, elősegítve a hőelvezetést. A csapágy túlnyúlása általában 0,04~0,09 mm.
Ellenőrzés: Miután a csapágyat a csapágyülésbe szerelte, húzza meg mindkét oldalon a csavarokat a gyártó által megadott nyomatékkal. Ezután lazítsa meg teljesen a csavart az egyik oldalon, és hézagmérővel ellenőrizze a csapágyülés és a csapágyfurat közötti hézagot. Ez a hézag a csapágy túlnyúlása. IV. Főtengely axiális csapágy
A főtengely axiális csapágyának funkciója: Amikor a jármű mozgásban van, a tengelykapcsoló-pedál axiális tolóerőt fejt ki a főtengelyre, ami axiális mozgást okoz. A túlzott axiális mozgás befolyásolja a dugattyú-hajtórúd szerelvény normál működését, és megzavarja a megfelelő szelepvezérlést és a dízelmotor befecskendezési idejét. A tolócsapágyakra a főtengely axiális pozicionálásának biztosításához van szükség.
A nyomócsapágyak csak egy helyre szerelhetők be, hogy a főtengely melegítéskor szabadon tágulhasson. A fő típusok a következők:
1. Peremes csapágycsésze
2. Félkör alakú nyomó alátétek
3. Kör alakú nyomó alátétek
Szerelési óvintézkedések: A nyomótárcsa súrlódáscsökkentő réteggel ellátott oldala (az olajhoronnyal ellátott oldal) a forgó alkatrészek felé nézzen. Amikor a főtengely előre mozog, a hátsó nyomótárcsa viseli az axiális nyomóerőt; amikor hátrafelé mozog, az első nyomótárcsa viseli az axiális nyomóerőt.
Axiális hézag beállítása: Cserélje ki a nyomótárcsákat eltérő vastagságúakra, vagy változtassa meg a nyomótárcsák vastagságát. (A szabvány általában 0,07~0,17 mm, a megengedett határérték 0,25 mm).
V. Főtengely-támasztási módszerek
Az olyan főtengelyt, amelynek minden két szomszédos főtengely között van egy főtengelycsap, teljesen alátámasztott főtengelynek nevezzük; egyébként részben alátámasztott főtengelynek.
1. Teljesen megtámasztott főtengely:
Előnyök: Növeli a főtengely merevségét és hajlítószilárdságát; csökkenti a főcsapágyak terhelését.
Hátrányok: Növeli a főtengelyen megmunkált felületek számát, növeli a főcsapágyak számát és meghosszabbítja a motorblokkot.
Alkalmazások: Széles körben elterjedt; a dízelmotorok általában ezt a megtámasztási módszert alkalmazzák.
2. Részben megtámasztott főtengely:
Előnyök: Lerövidíti a főtengely hosszát, ezáltal csökkenti a motor teljes hosszát.
Hátrányok: Nagyobb terhelést igényel a főcsapágyakon.
Alkalmazások: Alacsonyabb terhelési igényű benzinmotorok használhatják ezt a módszert.
Közzététel ideje: 2026. február 6.




